Csütörtök, 2024-05-16, 7:05 PM
Üdvözöllek Vendég | RSS

Furcsa idők

Verseim


3:02 PM
Abszurd kép
Nyikorog a keserves köd,
Most folyékony szikrát köpköd.
Hullámzik a márvány padló,
Vágtatva, akár a vadló.

A nap árnyékában ülök.
Húrokat cincál a tücsök.
Elviselhetetlen a csend,
Csak a fülem halványan cseng.

Betörik az est ablaka,
Szilánkja fekete, tarka.
Bele hull lelkem tavába,
Feloldódik, kicsit várva.

Úsznak sötét bársony felhők,
Eltakarják a szép mezőt.
Nagy tornyok lógnak az égből,
Csak nézek fel rájuk kérdőn.

Néha a világ abszurd kép,
Mikor az ég nem azúrkék.
S ezer bánat asszal össze,
Szörnyű kínok közt gyötörve.
Megtekintések száma: 393 | Hozzáadta:: Pityu | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]
Honlap-menü
Belépés
Keresés
Naptár
«  Január 2012  »
HKSzeCsPSzoV
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031
Mini-chat
200
Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0