Verseim

Főoldal » 2013 » Május » 12

S mondá Thalész:
itt egy tál-ész…
(és a tanítványok oda gyűlnek vala)
aztán folytatja:… tétel.
Az én ajkamról ez nektek étel.
(S leomlott a sötétség egy újabb fala…)

Megtekintések száma: 370 | Hozzáadta:: Pityu | Dátum: 2013-05-12 | Hozzászólások (0)

Utószó

A lét saras úton tapos,
s ha kiönt az ár,
rohanó koszos, habos
hullámba zár…
Fájva csiszol, formál
szürke kövek között…
csak hogy tud mi a normál,
hogy érezd a hiányt,
ha valaki régen őrzött!
S most a sors kihányt…
Mert minden emlék, minden álom
tova száll, elszalad…
hiába próbálom
megtartani a víz alatt…

mert e falakról a hang visszacseng,
aztán nem marad más csak néma csend…