Verseim
|
˝… mert a szó lehet kétélű penge,
nem csak kedves, szelíd, lenge…
Mert aki csak szavakat szór peckesen,
arra nem hat szép szó, lecke sem…˝
***
Bevágva egy dobozba
emlékeim hordozva
megyek egyre
fel a hegyre…
bocsánatért
***
Le kell égnie
a zöld fenyvesnek, hogy
új fák nőjenek.
***
Moly-halált reccsen
az érintés a sztreccsen…
Szívembe befér a
sztratoszféra,
mégis összeszorítanak a falak…
Hol lakik az Isten?
Nincs ki segítsen…
***
menet az éjbe
sötétbe feketébe
megindulni
útra kellni…
láthatatlan lépcsőkön táncolni veled örökké…
nem vagyok más csak egy szellem
örökkön égő
benned élő holt
elhulló őszi falevél szoknyádon…
Megjegyzés: (2012.09.01-2012.10.30)
|
|
Megtekintések száma: 490 |
Hozzáadta:: Pityu
| Helyezés: 0.0/0 |
|