Oh, kedves, jó Johny báró…
Csillagfény szúr ablakáró´:
Ezüst, arany, álomfolyó.
Töltény repül: ólomgolyó.
(Hopsz! Köhömköhöm-öhöáháöhé… semmi baj!)
Aludj John! Hisz szeretik önt!
A nép elé ön búzát önt…
Oh, sosem volt nagyobb béke…
Csak aludjohn már el végre!
(Vasvillára, vasvillára!
Psssssz! Johny báró aludni akar!)
Éj árnya száll, a csend lep el,
mint friss holtat fehér lepel.
Fekszik a sok dolgos paraszt.
Á, nem hallhatsz tőlük panaszt!
(Kint zúg a tömeg)
Maga okos, remek nemes…
(Hé, te szolga, itt ne nevess!)
… ki mindenkit dúsan ellát.
Adtál nekik pár par-cellát.
(Disznó! Disznó! Ott van bent a mocsok!)
˝Hallom, mindjárt be-betörnek…
Adj! Adj fegyvert minden őrnek!
Jaj, félek a nép meglincsel.
Tégy valamit a kilinccsel!˝
(Hozd a baltát!)
Rémeket látsz… néma a táj,
Nem zúg más csak az éjdagály…
Néma hold jár, fénye derű.
Álmondj szépet, oly egyszerű!
(Hozd a másikat! Kolbászt csinálunk belőle!)
/Kinéz az ablakon a szolga/
˝Disznót vágnak, uton vala…
Johny báró Istent vala,
midőn az tuttára juta,
mível készül nék´ faluja…
Halleluja!
Halleluja!˝
Tinódi Alantas Sebestyén
Megtekintések száma: 471 |
Hozzáadta:: Pityu |
Dátum: 2013-02-17
|
|
Súlytalan néma árny lettem,
sűrű fehér köd felettem.
Nem láthat senki, senki sem…!
Egy érintés, egy szó… béke kell!
Oly lassan, melletted égek el,
borús őszi lángként… legbelül…
egyedül.
Megtekintések száma: 512 |
Hozzáadta:: Pityu |
Dátum: 2013-02-17
|
|
Kávét ittam én a holddal
hátra volt még ezer oldal
és furcsa kék téglatestek
a magasból, alá estek…
Méreg, ragály! Ez a bánat…
Szóval annyi, hogy: Bocsánat!
Éj van, se-tét, betört ablak,
élek, félek, most itt hagylak…
Menni, menni, rabként lenni…
Ennyi!
…
Szóval Ennyi és Bocsánat?
Ettől múlik el a bánat?
…
Én vagyok az, én az érdek,
Vagyok, leszek… oh temérdek.
Suta himnusz, saját malom,
tegnap arany, rubin… ma lom!
Jaj, a Luna is aludna…
Anno-Rexia
Avagy réges-rég királyság…
Magasba majd kikiáltsák:
… holdra sátrat Verne Gyula…
Tanulni-ni kellene…
eszmém fut… kicsit fura…
tenni kéne ellene…
15. óra 2011.10.12.
(Jegyzet:
a valósággal is egyezhet)
A sok orvos hebeg-rebeg,
Mátyás király, szegény beteg…
1490. Április.04.
Bécsben, ott a díszes oltár,
(Tudod hisz te is ott voltál…)
faragott nem holmi kontár…
Ünnep vagyon, Mátyás csak áll…
(láttad: sima arc, nincs szakáll)
éhes, mint az aranysakál.
Virág-mise öt-hat óra.
(Gondolj a mindenhatóra!)
Velencei kovet erkezett…
(elkélne pár görbe ékezet)
Mátyás fügét ˝eszik˝… Mérgezett?
Péter kam(a)rástól kapta.
( ha meghal, majd röhögünk rajta)
Kiköpi ezt írja az akta.
A királyné jön, most asztalt terít.
(persze, megbízta vele a Terit…)
…
L. T.-nek (megint)
Rongyos imám a holdnak súgva,
elidulok újra meg újra…
…
II. Lajos csele patak…
Kávét ittam én a holddal
hátra volt még ezer oldal
és furcsa kék téglatestek
a magasból, alá estek…
Megtekintések száma: 496 |
Hozzáadta:: Pityu |
Dátum: 2013-02-17
|
|
Ragyogj, mert minden hajnal
kócos szőke hajjal
benned kel, benned él…
sziszeg, súg, mint ágon a falevél.
Szállj! Légy gyermeki ének…
kedves, mit mások remélnek…
Hulljon ki kezünkből a kard!
Nevess rám, s arcod ne takard…
Nevess, mint csillag az ében
augusztusi égen!
Megjegyzés: ében: fekete
2012. dec.06.
Megtekintések száma: 478 |
Hozzáadta:: Pityu |
Dátum: 2013-02-17
|
|
|
˝… mert a szó lehet kétélű penge,
nem csak kedves, szelíd, lenge…
Mert aki csak szavakat szór peckesen,
arra nem hat szép szó, lecke sem…˝
***
Bevágva egy dobozba
emlékeim hordozva
megyek egyre
fel a hegyre…
bocsánatért
***
Le kell égnie
a zöld fenyvesnek, hogy
új fák nőjenek.
***
Moly-halált reccsen
az érintés a sztreccsen…
Szívembe befér a
sztratoszféra,
mégis összeszorítanak a falak…
Hol lakik az Isten?
Nincs ki segítsen…
***
menet az éjbe
sötétbe feketébe
megindulni
útra kellni…
láthatatlan lépcsőkön táncolni veled örökké…
nem vagyok más csak egy szellem
örökkön égő
benned élő holt
elhulló őszi falevél szoknyádon…
Megjegyzés: (2012.09.01-2012.10.30)
Megtekintések száma: 490 |
Hozzáadta:: Pityu |
Dátum: 2013-02-17
|
|
Sötét e kor kopott, foltos lepel,
Arcokat, tetteket, s Téged lep el…!
Álarcot öltve hamisat kelepel.
Szemed sugár, égő kelepce…
Szárny rebben, ömlik szét a repce
Hazugságaid rút mezején.
Kérdem én: Szeretsz-e?
/Minden szavad gúny, hecc,
Ilyen csak te lehetsz!/
S hova nem jut a por cselédi,
Ál-címerét is lecseréli…
Úgy tetszik, akár egy ˝Cseh lady˝,
Csillogó ék, kincses szelence
Hófehér kezedben Velence…
Vértől vétkes átkos szerzemény.
Kérdem én: Szeretsz-e?
/Minden szavad gúny, hecc,
Ilyen csak te lehetsz!/
Megjegyzés: 2012. nyár
Megtekintések száma: 453 |
Hozzáadta:: Pityu |
Dátum: 2013-02-17
|
|
|