Oh, kedves, jó Johny báró…
Csillagfény szúr ablakáró´:
Ezüst, arany, álomfolyó.
Töltény repül: ólomgolyó.

(Hopsz! Köhömköhöm-öhöáháöhé… semmi baj!)

Aludj John! Hisz szeretik önt!
A nép elé ön búzát önt…
Oh, sosem volt nagyobb béke…
Csak aludjohn már el végre!

(Vasvillára, vasvillára!
Psssssz! Johny báró aludni akar!)

Éj árnya száll, a csend lep el,
mint friss holtat fehér lepel.
Fekszik a sok dolgos paraszt.
Á, nem hallhatsz tőlük panaszt!

(Kint zúg a tömeg)

Maga okos, remek nemes…
(Hé, te szolga, itt ne nevess!)
… ki mindenkit dúsan ellát.
Adtál nekik pár par-cellát.

(Disznó! Disznó! Ott van bent a mocsok!)

˝Hallom, mindjárt be-betörnek…
Adj! Adj fegyvert minden őrnek!
Jaj, félek a nép meglincsel.
Tégy valamit a kilinccsel!˝

(Hozd a baltát!)

Rémeket látsz… néma a táj,
Nem zúg más csak az éjdagály…
Néma hold jár, fénye derű.
Álmondj szépet, oly egyszerű!

(Hozd a másikat! Kolbászt csinálunk belőle!)
/Kinéz az ablakon a szolga/

˝Disznót vágnak, uton vala…
Johny báró Istent vala,
midőn az tuttára juta,
mível készül nék´ faluja…

Halleluja!
Halleluja!˝

Tinódi Alantas Sebestyén