Éj volt setét, néma este, álmát csak a hold kereste. Furcsa léptem messze száll... messze jár... Éjbe tűntem szótlan, halkan, Elbújtam egy szürke falban. Valaki most egyre vár... egyre vár... Tudtam jól ,hogy Ő az...ottan, engem kutat csalódottan. S oh, a kétség jeges-ár... egyre vár...